Mi Balatonfűzfőn, az Öveges József Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium 11.c osztályával tartottuk meg a foglalkozást május 4-én, 3 tanóra alatt. 25-en voltak jelen az osztályból, 17-18 éves diákok, fiúk, lányok vegyesen.

Az elején, ahogy az várható volt, a foglalkozás nehezen indult. Az elején, az ”elméleti” résznél nevetgéltek, bohóckodtak, elkomolytalankodták a dolgot. A kiosztott fénymásolt összegzőlapokból pillanatok alatt papírrepülő lett, ami röpködött ide-oda a teremben. Utólag meg is jegyezték, amikor a tanárok hozzáállása került szóba, hogy „a tanárnő is feldühödött, amikor röhögtünk”.
Amikor a film utáni beszélgetésre került sor, „le sem lehetett lőni őket”, olyan aktívak lettek.

Néhány gondolat, felvetés részükről:

§         A tanárok hozzáállása a problémáikhoz sokszor fenyegetésben nyilvánul meg

§         Elképzelhetetlen, hogy fegyelmi helyett inkább megbeszéljük a problémákat, abba úgysem menne bele senki (ehhez majd fogok egy külön bejegyzést írni, mert másnap igenis sor került egy ilyenre: egy fegyelmi esélyes helyzetet megoldottunk)

§         Nem mindig a tanárnak van igaza, csak azért mert felnőtt. Sok esetben meg sem hallgatja a diákot.

§         Sok tanár – diák konfliktus a generációk közti nézetkülönbségekből ered

§         Sok esetben a tanároknak is másképp kellene hozzáállni a diákokhoz, a problémáikhoz

§         Diák – diák konfliktus esetén, ha nem tudjuk mi is a baj valóban, beszólás helyett inkább maradjunk csendben, ne maceráljuk a másikat

§         Mivel általában kettőn áll a vásár, a konfliktusokat nehéz másképp, a megszokottól eltérő módon megoldani.

Az mindenesetre érdekes volt, hogy a filmből senki, semelyik helyzet nem ragadott meg senkit különösebben.

Legjobban az osztály hangulata, az osztályközösség foglalkoztatta őket a legjobban, minduntalan az osztályban előfordult konfliktushelyzetek és a film között vontak párhuzamot.

Arra a következtetésre jutottak, (már nem először egyébként), hogy nem ismerjük eléggé egymást, jobb lenne több közös program az osztálytársakkal.

Két konkrét javaslat is született:

§         A legközelebbi házirend módosításkor vegyük bele a házirendbe a fegyelmi eljárás előtt az úgynevezett békéltető tárgyalást – ők így fogalmaztak

§         A következő tanévben az Öveges napon (diáknapon) legyen előadás a konfliktuskezelésről.

Konkrétan a filmmel kapcsolatban azt mondták, szerintük ebben a korban már késő, jobb lenne általános iskola 5-6 osztályában megnézni.

A csoportfoglalkozásos gyakorlatot, ahogy az várható volt, elbohóckodták. Akkor voltak  igazán bajban, amikor valakinek át kellett ülni a másik csoportba, és ott elmondani az előzőleg meg(nem)beszélt konfliktust – mert nem nagyon volt mit elmondani.

Ahol történt esetmegbeszélés, ott sem volt túl szerencsés a konfliktus kiválasztása, mert egy olyan helyzetet választottak, ami az osztály és egy tanár között volt, és arra a másik csoport sem adhatott más megoldást, mint az első.

Egyelőre most ennyit tudok írni, ha fogom látni a többiekét valószínű még nekem is fognak eszembe jutni dolgok.