Vetítőtársamat is 4 éve ismerem, 2 éve a mentoráltam. Nagy Sanyi már szakmával (pincér) rendelkező tanulója iskolánknak, jelenleg érettségire felkészítő tagozaton tanul. Hatodik éve tanul iskolánkban, jól ismeri a diákokat, a kialakuló helyzeteket, konfliktusokat. Társai elfogadják véleményét.
Bodó Zsuzsi: 4 éve dolgozok az intézményben gyógypedagógusként és mentortanárként. Vetítőpárommal kapcsolatom nagyon jó, kölcsönösen elfogadjuk és tiszteljük egymást.
A fiúk vegyes korosztályúak (14-21 év), különböző iskolatípusba, szakmára járnak (9-10. évfolyam, szakma, szakközépiskola, másodszakma). Ennek megfelelően a fogadtatás is vegyes volt. Új volt, szokatlan volt nekik a helyzet, ritka az olyan alkalom, hogy leülnek beszélgetni bármilyen témáról.
Saját bevallásuk szerint nagyon jó közösséget alkotnak a kollégiumban, az iskolában azonban akadnak konfliktusaik. Elég nehezen jutottunk el a konfliktus témáig, ami feltehetően annak „köszönhető”, hogy a beszélgetésen jelen volt a kollégium ügyeletes nevelője, akit legkevésbé kedvelnek a diákok. Ez, hogy őt nem kedvelik előzetesen is ismert volt, és a későbbi beszélgetések során is kiderült, hogy oldottabb, kötetlenebb lehetett volna jelenléte nélkül a foglalkozás. Nehezen fogalmaztak meg olyan konfliktusokat, amelyek a kollégiumban történtek, (de a nevelő nem tud róla, csak maguk között rendezték) félve a következményektől. Feszélyezve érezték magukat. Ez hátráltatta a beszélgetés folyamát kissé. Azért néhány konfliktust felidéztek, amelyet elemeztük, mindkét fél oldaláról. (hogyan érezték akkor magukat, milyen érzéssel gondolnak vissza rá, megoldódott-e a konfliktus, jó megoldás született-e, lehetett-e volna másképp)
A tematikától részben eltértünk, mert a film vetítése előtt már eljutottunk oda, hogy a konfliktusokat csoportosítottuk. Csoportcsere (forgás) nem volt, közösen elemeztük a példaként hozott konfliktusok hátterét. Kevés alkalommal dolgoznak a gyerekeink ezzel a módszerrel, könnyebbnek tűnt a közös feldolgozás.
Mivel a filmet a foglakozás végén vetítettük le, fáradtabbak voltak már, nehezen fogadták be a filmet. Furcsa volt nekik, hogy így is lehet, hitetlenek voltak, megrendezettnek tűntek nekik a jelenetek. Nem tudják elképzelni, hogy a mi iskolánkban is működhetne ez a megoldási mód.
A film kapcsán a beszélgetés az elfogadás, befogadás, másság témaköre köré csoportosult.
A diákoknak hosszú volt egyben a film. Az ő javaslatuk, hogy részletekben, jelenetenként nézzük a filmet, ezzel lehetőséget teremtve az éppen aktuális jelentről való eszmecserére.
A film formátumáról: a könnyebb lejátszhatóság, kezelhetőségért javasolnám, hogy a filmet ne DVD formátumban, hanem avi kiterjesztéssel adjátok ki.
No comments