2009. november 8. és 11-e között 13 magyar szakember vett részt a Londonban megszervezett tanulmányúton a Mediation and Restorative Justice in Prison Settings (MEREPS) projekt keretén belül. Az Európai Bizottság „Criminal Justice 2008” programja által támogatott projekt konzorciumvezetője a Foresee Research Group, szakmai vezetője a National Institute of Criminology, a tanulmányút helyi szervezője pedig a londoni Independent Academic Research Studies nevű szervezet volt. A fenti szervezetek mellett a MEREPS Konzorciumban német és belgiumi szervezetek vesznek részt.

A szakértői küldöttség tagjai a magyarországi Ügyészséget, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön vezetőségét, az Igazságügyi Hivatal pártfogói és mediátori szolgálatát (Probation and Mediation service of the Office of Justice), az Országos Kriminológiai Intézetet, valamint két civil szervezetet képviseltek (the Community Service Foundation Hungary, which is a member of the International Institute of Restorative Practices and the Hungarian Crime Prevention and Prison Mission Foundation, which is an affiliate of the Prison Fellowship International).

A tanulmányút célja az Egyesült Királyságban régóta működő, nagy hagyományokkal rendelkező diverziós, resztoratív módszereket alkalmazó programok megismerése, és a jó gyakorlatok hazai körülmények közé való átültetése volt.

A három napos londoni tanulmányút során között számos előadás keretében ismerhettük meg az angol mediációs jogi szabályozást, valamint a helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlatát. Átfogó áttekintést kaptunk a börtönviszonyokat is meghatározó büntető-igazságszolgáltatási kontextusról; láttuk, mi történik Angliában a börtön előtt, után és helyett elkövetőkkel, áldozatokkal és a társadalom egészével.

Az első napon, amelynek helyszíne az angol Parlament volt, Dr. Theo Gavrielides és Lewis Parle, az Independent Academic Research Studies (IARS) igazgatója és ügyvezetője tartott bevezető előadást az IARS-ról, a tanulmányút céljáról, a programról, valamint az angol büntető igazságszolgáltatásról. A szervezet munkájának középpontjában a helyreállító programok mellett a fiatalkorú devianciákkal kapcsolatos problémák kezelése áll.

A civilszervezet bemutatkozását követően Dr. Martin Wright előadásában a resztoratív intézményrendszer fejlődését és a jogi szabályozás lépcsőit tekintette át az Egyesült Királyságban. Az előadásban kiemelten foglalkozott a fiatalkorúakkal kapcsolatos angol jogszabályokkal. Az előadásból kiderült, hogy a számos, helyi szinten jól működő program ellenére nincs koherens politikai akarat az országosan egységes szolgáltatások bevezetésére és azok jogi szabályozására. Helyettük inkább az alulról jövő kezdeményezések kapnak teret. E nehézségek ellenére a résztvevő ügyészekre nagy benyomást gyakorolt az előadás. Itt találkozhattak először azzal, hogy az angliai eljárás mennyire erősen koncentrál a közösség bevonására, és a resztoratív eszközök alkalmazására, különösen a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásokban.

A délután folyamán az elméleti ismeretek után képet kaphattunk a gyakorlati munkáról is. Három, nagy gyakorlattal rendelkező angol kolléga (Barbara Tudor, Nicky Grant és Ben Lyon) ismertette meg velünk az elmúlt 25 év gyakorlatát a bűnelkövetők kezelésében, a fiatalkorú, a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogók mindennapi munkáját, valamint a rendőrök által végzett feladatokat, beleértve a resztoratív gyakorlatokat. A pártfogók képet kaphattak az áldozatközpontú elterelés gyakorlatáról, feltehették kérdéseiket az eljárás egyes szakaszait érintve. A megismert rendszer annyiban is különbözik a magyar eltereléstől, hogy Angliában korai diverzióként, először a rendőr terelheti el a fiatalkorút az eljárásból. Ez a magyar megoldásoktól teljesen eltérő, és a hazai rendőri szemlélettől meglehetősen távol áll.

Az előadásban külön figyelmet kapott az áldozatok, valamint elkövetők lelkiállapotának változása a bűncselekményt követően. Ennek jelentősége elsődleges ahhoz, hogy a velük közvetlenül foglalkozó szakemberek jobban megértsék szempontjaikat és reakcióikat, és hatékonyabb módszereket dolgozzanak ki segítésükben.

Ezen a napon került sor a Middle Temple Inn-ben való látogatásra, amely az angol jogászképzés több évszázados fellegvára. A csoportnak itt lehetősége nyílt a jogi továbbképzés angolszász hagyományainak megismerésére.

A második napon Liz Dixon (Londoni Pártfogói Szervezet) a „Resztoratív módszerek alkalmazhatósága a gyűlöletalapú bűncselekmények esetén” elnevezésű képzést mutatta be, kiemelve azt, hogyan használható a resztoratív módszer az előítéletekből fakadó legsúlyosabb bűncselekmények esetén. Bemutatta a gyűlölet-alapú bűncselekmények (hate crime) hátterét, jellemzőit. Liz londoni pártfogóként rendszeresen tart resztoratív tréningeket, akár börtönökben is. Ennek folyamatát ismertette, gyakorlati példákkal érzékeltetve a problémákat és a megoldásokat.

Noha az angliai helyzethez képest a magyarországi társadalomban más formában jelennek meg a multikulturalizmushoz kapcsolódó konfliktusok, mégis igen hasznosak voltak mindannyiunk számára a délelőtt tanulságai, hiszen Magyarországon is mind nagyobb teret foglal a rasszizmus, és egyre több esetben lesz szükség olyan eszközök alkalmazására, amelyek célja elsősorban nem a büntetés, hanem az érintett felek elfogadtatása egymás mássága iránt.

Kimmet Edgar, a Prison Reform Trust egyesület képviseletében beszélt nekünk arról, hogy milyen módon jelenik meg a börtönben a diszkrimináció, milyen nehézségek mutatkoznak annak bizonyításakor. Rámutatott arra, milyen a hivatalos eljárásban tett panasz és hogyan orvosolhatók a gondok a resztoratív technikák alkalmazásával ilyen ügyek kivizsgálásakor. Tény, hogy a mediáció komoly szerepet játszhat nemcsak az áldozat és elkövetők közötti, hanem a börtönön belüli, elítélt-elítélt, ill. elítélt-személyzet közötti konfliktusokban is.

Egy kísérleti projekt keretében az utóbbi években mediátorképzést is folytattak börtönben. Ennek keretén belül facilitátornak kiképzett elítéltek és börtöntőrök facilitálnak párban börtönön belüli konfliktusok esetén, azaz vezetésükkel kerül sor a börtönön belüli konfliktusok megbeszélésére. Kimmet előadása nagy hatással volt a jelenlevőkre. Számos kérdést kapott a börtönben végzett mediáció tekintetében, hiszen ezen a területen Magyarországon még semmilyen tapasztalat sincsen. Az előadó sikerrel győzött meg minket arról, milyen jól alkalmazhatók resztoratív módszerek a zárt intézmények körülményei között is.

Avril Jones, a southwarki Youth Offending Team munkatársa az áldozatokkal való munkát mutatta be. Kitért azokra a feladatokra, amelyek az áldozatsegítés resztoratív jellegét mutatják. Bemutatott sikeres és kevésbé sikeres panel üléseket (panel meetings) is, amelyekben végigvehettük a jó és rossz gyakorlatot, a hibákat és jó-gyakorlatokat is. A legtöbb kérdés a konkrét esetek és az áldozatokkal való módszertan kapcsán merült fel.

A tanulmányút utolsó napján Luke French (Nacro) előadását halhattuk. A NACRO egy elítéltek reintegrációjával foglalkozó, több mint 40 éves alapítvány, és számos helyreállító projektet folytatott már. Nagy hatást gyakorolt előadásuk során annak a történetnek a bemutatása, amely során egy-két gyermek által elkövetett gyújtogatást és az ennek következtében kialakuló közösségi konfliktus megoldását ismertették.

Ezután a MEREPS konzorcium két tagja, Karolien Mariën, az Európai Fórum a Helyreállító Igazságszolgáltatásért nevű nemzetközi szervezet ügyvezetője (European Forum for Restorative Justice executive director) és Dr. Arthur Hartmann, a Brémai Főiskolai professzora (Professor at the University of Applied Sciences in Public Administration in Bremen) ismertette a mediáció jogi hátterét és megvalósítását Belgiumban, Németországban és Európa egyéb országaiban.

A tanulmányút a résztvevő szakemberek szerint nagyon hasznos volt, eredményeit, a szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják majd hazatérésük során. Ezt igazolták a tanulmányút végén kitöltött értékelő kérdőívekre adott pozitív válaszok is.

Ugyanakkor az előadások megmutatták azt is, hogy a magyar körülmények között egészen más szabályozási keretek szükségesek a resztoratív eszközök alkalmazásához. Különösen megnyerő volt a bemutatott projektekben a közösségi aktivitás megjelenése és a civilek széleskörű bevonása a konfliktusok feloldásába. Ez mindenképpen követendő példa, amely nélkül nyilvánvaló, hogy jóval kevésbé lesz elfogadó a közösség az elterelés eszközei iránt, nem beszélve arról, hogy a köz aktív részvétele segíti az elkövető reintegrációját és az áldozatot is az elszenvedett konfliktus feldolgozásában is.

Az angol kollégáknak köszönhetően számos példát láthattunk a fiatalkorúak, a felnőtt pártfogás, a gyűlölet-alapú bűncselekmények és egyes börtönprogramok működéséről, ill. a mediáció ezeken belüli szerepéről. Amit láthattunk: áldozat-orientáltság, mozgástér az alulról építkező kezdeményezések számára, szakmaközi együttműködések, a helyreállító szemlélet konzisztens megértése és alkalmazása az esetkezelési gyakorlatban, valamint különleges szakmai szenvedélyességgel dolgozó szakemberek. Mindezek megismerése és a magyar delegáció tagjainak nyitott, tettrekész és elkötelezett hozzáállása mindannyiunk számára lendületet adott, hogy tovább dolgozzunk és higgyünk a békés konfliktusrendezés erejében, akár a legsúlyosabb bűncselekmények elszenvedői esetében is. 

Ezúton is szeretnénk hálánkat kifejezni az IARS-nek, különösképpen Lewis Parle-nak a tanulmányút megszervezéséért és zökkenőmentes lebonyolításáért, valamint az Európai Bizottságnak a program támogatásáért!