A jelenlegi helyzet Belgiumban

A belga igazságszolgáltatási rendszerben különböző szinteken működnek mediációs programok.
Az első fiatalkorúakkal foglalkozó kísérleti projekt az 1980-as évek végén indult. Ma Belgium minden egyes bírósági kerületében működik mediációs szolgálat a fiatalkorú elkövetők számára. Az ügyeket az ügyészség utalja mediációra az ügyészi vagy a bírósági szakaszban. Családi konferenciákat is alkalmaznak.

A kilencvenes években kisebb súlyú bűncselekményeket elkövető felnőttek számára is indultak mediációs programok. A büntetőjogi mediáció lehetővé tette az ügyész számára, hogy bizonyos feltételek mellett ne emeljen vádat az elkövetővel szemben. Az egyik lehetséges feltétel az áldozattal folytatott mediációban való részvétel, súlyosabb esetekben pedig az áldozat-elkövető mediáció. ha az ügyész már vádat emelt, és bírósági tárgyalásra kerül sor. Maga a mediáció az igazságszolgáltatási rendszertől függetlenül zajlik, de eredménye befolyásolhatja a büntetőeljárás folyamatát, mivel döntése során a bíró figyelembe veheti a mediáció eredményét. A fenti két lehetőséget a büntetőügyi mediációról szóló törvény (1994) és az áldozat-elkövető mediációról szóló törvény (2005) rögzíti.

Rendőrségi szinten is működnek mediációs programok. Csak néhány városban működik ilyen program, az ezekben való részvétel céljából a rendőrség általában a kisebb súlyú bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket választ ki. Az ilyen ügyekben többnyire nem kerül sor vádelemelésre, de ez nem törvényszerű.

Végül, de nem utolsó sorban a büntetés-végrehajtás során, a börtönökben is zajlik mediáció. Az igazságügyminiszter 2000-ben hozott döntése szerint a helyreállító igazságszolgáltatás gyakorlatait a börtönökben is alkalmazni kell. 2000 novembere óta szinte minden belga börtönben dolgozik resztoratív tanácsadó, akinek egyik feladata az, hogy támogassa az áldozatok és az elkövetők közötti kommunikációt. 2001 óta bonyolítunk mediációs programokat a fogvatartott elkövetők és áldozataik között. A resztoratív megközelítés alapelveinek jegyében a mediációs programra a börtönön kívül került sor. A program kísérleti jelleggel indult. A mediációs programban való részvételre három börtönben biztosítunk lehetőséget az elítélteknek. Nem akartuk kirekeszteni azokat az áldozatokat, akik ügyében az elkövető nem a kiválasztott börtönök valamelyikében töltötte büntetését, így Belgium flamand területein élő valamennyi áldozat számára lehetőséget biztosítunk a programban való részvételre. Az áldozat-elkövető mediációról szóló törvény értelmében bármely, a bűncselekményben érintett fél kérheti a mediációt.

A helyreállító igazságszolgáltatás filozófiája

A resztoratív megközelítés lényege az áldozat és az elkövető közötti kapcsolatteremtés, ezáltal a lehetőség biztosítása arra, hogy a konfliktust egymás között rendezzék. A kommunikáció során a felek megoszthatják egymással a bűncselekménnyel és annak következményeivel kapcsolatos gondolataikat és érzéseiket. Kommunikációjuk lehet közvetett (a felek között mediátor közvetít) vagy közvetlen (személyes találkozó).

Miért kezdték alkalmazni az áldozat-elkövető mediációt a büntetés-végrehajtás fázisában is?

A tapasztalatok szerint a mediáció lefolytatása a bírósági eljárás előtti szakaszban gyakran túl korai lenne, mivel előfordul, hogy valamelyik fél még nem alkalmas – vagy egyik fél sem alkalmas még - arra, hogy találkozzon a másikkal. Ennek többnyire pszichológiai okai vannak, a feleknek fel kell dolgozniuk a történteket. Az is gyakori, hogy az áldozat úgy gondolja, hogy az elkövetőnek előnye származik a mediációból. ezért nem akarja, hogy a folyamatra a tárgyalás előtt kerüljön sor.

Ettől függetlenül véleményünk szerint jó, ha a büntetőeljárás bármely szakaszában javasolható a mediáció folyamata. Ha az áldozat és az elkövető egyaránt azt szeretné, hogy a mediációra a tárgyalás előtt kerüljön sor. ennek még a súlyosabb bűncselekmények esetén sem lehet akadálya.

A mediációs programok működése három alapelven nyugszik.

A mediátor semleges. Nem etikai értelemben semleges, hiszen ez a súlyosabb esetekben nem is lehetséges - a mediáció során az elkövetőt, aki kárt okozott az áldozatnak, és aki felelősséggel tartozik tettéért, egyenlő félként kezeljük. Mindemellett a mediátornak pártatlanul kell végeznie munkáját. Mindkét fél érdekeit figyelembe kell vennie, mindkét fél irányában tiszteletet kell tanúsítania, és egyenlő félként kell kezelnie őket. Ebből következik, hogy átláthatóan kell végeznie munkáját, vagyis mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy a mediátor milyen kapcsolatban van a másik féllel.

A felek számára a folyamatban való részvétel önkéntes döntésen alapuló lehetőség. Mindig lesznek áldozatok, akik nem kívánják felvenni a kapcsolatot azzal az emberrel, aki bűncselekményt követett el a sérelmükre. Ezt tiszteletben kell tartani. A mediátor nem próbálhatja meg rábeszélni őket a részvételre, tiszteletben kell tartania a döntésüket. Inkább azon áldozatok igényeit kell megpróbálni kielégíteni, akik szeretnének találkozni az elkövetővel. Figyelembe kell venni az áldozat helyzetét, és semmilyen formában nem szabad nyomást gyakorolni rá annak érdekében, hogy részt vegyen a folyamatban. Ehhez hasonlóan az elkövető sem kényszeríthető a párbeszédre. Súlyosabb bűncselekmények esetén felmerül a kérdés, hogyha az áldozat szeretne mediációt, miért ne lehetne az elkövetőt részvételre kényszeríteni. A válasz: mert nem működne. Az önkéntesség alapelve azt is magában foglalja, hogy a felek bármikor kiléphetnek a folyamatból. Persze meg lehet kérni az elkövetőt, hogy mégis folytassa a folyamatot pusztán azért, hogy ne okozzon további sérelmet az áldozatnak.

A mediáció egyik legfontosabb alapelve a diszkréció. A mediációról szóló törvény előírja a szakmai titoktartás kötelezettségét. A mediátor kizárólag abban az esetben adhat át információt az igazságszolgáltató testületeknek, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul. A mediációs folyamat eredménye egy megállapodás vagy nyilatkozat.

Börtönkörnyezetben természetesen értesíteni kell a vezetőséget a mediációról, hiszen az áldozat csak a börtön vezetőségének engedélyével léphet be az intézmény területére.

A gyakorlat

Börtönkörnyezetben szinte kizárólag súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban kerül sor mediációra. Hosszabb tartamú szabadságvesztést rendszerint csak súlyos bűncselekményekért - emberölés, gyilkosság, fegyveres rablás vagy nemi erőszak - szab ki a bíróság.

Gyakran merül fel a következő két kérdés: Alkalmazható-e a mediáció ilyen típusú bűncselekményeknél? Ha igen, valóban igénylik-e a felek ilyen esetekben a mediációt. vagyis egyáltalán vannak-e esetek? A válasz mindkét kérdésre igen. A mediáció súlyosabb esetekben is alkalmazható, és ilyen esetekben is előfordul, hogy a felek igénylik a mediáció alkalmazását.

A tapasztalatok szerint minél súlyosabb a bűncselekmény hatása az érintettekre, annál nagyobb szükség van a mediáció alkalmazására. Az áldozatok ismételt áldozattá válásához vezethet, ha az ilyen bűncselekményeket kizárjuk a mediálható esetek köréből.

Miért igénylik a felek a mediációt?

Az áldozat szempontjai

Az áldozatban rengeteg kérdés merülhet fel a bűncselekménnyel kapcsolatban, különösen emberölés esetén, ahol áldozatok a meggyilkolt személy családtagjai is. Néha egészen apró részletekre kíváncsiak, például hol hagyta az autóját az elkövető, hol van a másik cipő, miért volt a kulcs kívülről az ajtóban, pontosan hol dobta az elkövető a folyóba az áldozat holttestét stb.

Szinte minden esetben felteszik a végső kérdést: „Miért tette?" Az áldozatok számára az, hogy feltehessék ezt a kérdést, fontosabb, mint hogy választ kapjanak rá, hiszen erre a kérdésre nincs jó válasz. Egyszerűen szeretnék látni, hogyan reagál az elkövető.

Az áldozatok gyakran szeretnék tudni azt is, hogy az elkövetőnek eszébe jut-e néha a bűncselekmény. Tud-e aludni? Megbánta-e tettét? 

Máskor egyszerűen szeretnének kifejezésre juttatni valamit. Szeretnék elmondani az elkövetőnek, mi történt velük, hogyan befolyásolta életüket a bűncselekmény, mitől fosztotta meg őket az elkövető. Nagyon fontos lehet a fájdalom, a bánat vagy a harag felszínre engedése, a lehetőség arra, hogy az áldozat szembesüljön saját érzéseivel.

Az áldozatok néha a börtönnel kapcsolatban kíváncsiak különböző részletekre. Melyik börtönben tartják fogva az elkövetőt? Dolgozik-e odabent? Mikor szabadul?

Néha békéltető találkozót kérnek. Ez inkább olyan esetekben fordul elő, amikor az áldozat és a tettes ismerik egymást, esetleg családtagok.

Nagyon ritkán kezdeményeznek mediációt anyagi kompenzáció érdekében. A ”kártérítésre" rendszerint szimbolikus formában kerül sor.

Az elkövetők szempontjai

 Az elkövetőkben gyakran merül fel az igény arra, hogy elmondhassák, mi történt, miért követték el a bűncselekményt (bár ez az emberölés eseteiben rendkívül nehéz).

Gyakran szeretnének bocsánatot kérni áldozatuktól az általuk okozott kár vagy sérelem miatt. Az is gyakori, hogy egy elkövető szeretne levelet küldeni az áldozatnak, bár erről környezete lebeszéli. Máskor egyszerűen szeretnék valahogy enyhíteni az áldozat sérelmét, szeretnének tenni érte valamit, bármit: választ adni a kérdéseire, meghallgatni öt, fizetni a költségeit stb.

Olyan esetekben, amikor az áldozat és az elkövető ismerik egymást vagy családtagok, gyakori, hogy az elkövető szeretné rendezni a kapcsolatát az áldozattal.

 Máskor gyakorlati problémákat szeretnének megoldani.

A mediációt a fentiek alapján tehát bármelyik fél kezdeményezheti. Legtöbbször az elítéltek veszik fel a kapcsolatot a mediációs szolgálattal, mivel ők inkább tájékozottak a programmal kapcsolatban. A fogvatartottak össze vannak zárva egy épületben, így nem nehéz hozzájuk eljuttatni az információt. Jóval nehezebb azonban elérni az áldozatokat. Mindössze az esetek 10%-ában kezdeményezi a mediációt áldozat. Ez komoly probléma, igyekszünk megoldást találni rá. Megpróbálkoztunk az áldozatsegítő szervezeteken keresztül tájékoztatni az áldozatokat. Összeállítottunk egy kiadványt, törekszünk a médiával való együttműködésre és esettanulmányokat teszünk közzé. Reméljük, hogy az új törvény - amelynek értelmében az igazságügyi szervek kötelesek tájékoztatni minden, az adott bűncselekményben érintett felet a mediáció lehetőségéről - hozzájárul majd ahhoz, hogy több áldozat kezdeményezze az eljárást. Jelenleg azonban a legtöbb kérés elkövetőktől érkezik.

A kezdeményezőnek ez első lépésben el kell magyarázni a mediáció folyamatát és alapelveit, hogy tisztázzuk, valóban részt szeretne-e venni egy ilyen eljárásban. A bűncselekménnyel kapcsolatban is teszünk fel kérdéseket, de a megkérdezettnek nem kell részletesen beszámolnia arról. Ha a mediációra mégsem kerül sor, jobb is, ha a mediátor nem ismeri meg a részleteket.
Törekedni kell a motiváció tisztázására. Nem a szelektálás céljából, hanem az áldozat tájékoztatása érdekében, aki az információ alapján eldöntheti, hogy elfogadhatónak tartja-e az elkövető motivációját, vagy sem. Nagyon fontos, hogy a mediátor nem dönthet helyettük, nem válogathatja meg, hogy ki vehet részt mediációs folyamatban és ki nem.

Végezetül a mediátor levélben felveszi a kapcsolatot az áldozattal. Ha az áldozatot érdekli a mediációs folyamatban való részvétel, egyeztetik a találkozó részleteit, és kezdetét veheti a mediáció. Az, hogy a mediáció folyamata hogyan alakul, a feleken múlik. Néha a mediátor közvetít a felek között [közvetett mediáció). de ennél sokkal érdekesebb az. amikor a felek személyesen találkoznak. A program keretében eddig 84 személyes találkozóra került sor.

A személyes találkozó

Két dolog érdemel különös figyelmet a személyes találkozókkal kapcsolatban. Az egyik a gondos előkészítés. Mindkét felet fel kell készítenünk arra, ami a folyamat során rájuk vár: düh, bánat, kérdések, bűntudat, érzelemkitörések. Ezek után szabadon eldönthetik, hogy ennek tudatában is vállalják-e a részvételt. Ha a felek felkészültek, és vállalják a részvételt, általában komoly érzelmi megterhelést képesek elviselni.

A találkozó előkészítésére mindenképpen elegendő időt kell szánni. Az előkészítés egyszerű, praktikus dolgokat is magában foglal, például a megfelelő méretű asztal beszerzését.

A másik fontos tényező a támogatás. Mit kell tenniük a feleknek a találkozón? Milyen jellegű támogatásra van szükségük? Mellettük üljön valaki, vagy inkább velük szemben? A felek közötti egyensúly biztosítására is ügyelni kell. És persze egy jó mediátor nem feledkezhet meg - a kávéról sem... Ez sokat segíthet abban, hogy megtörjön jég.

A mediációs folyamat hónapokig eltarthat. Eredménye figyelembe vehető az elkövető feltételes szabadságra bocsátásával és az annak tartamával kapcsolatos döntés során. A felek számára a személyes találkozó után is támogatást kell nyújtani. A mediátorok szempontjából hasznos lehet, ha időnként másik mediátor is jelen van a találkozókon, vagy a találkozó után megbeszélik a tapasztalataikat kollégáikkal.
 
Eredmények

Az eredmények mérése nagyon nehéz feladat. Hogyan bizonyítható be, hogy a felek jobban alszanak, kevésbé félnek, ki mernek menni az utcára, vagy jobb tanulmányi eredményeket érnek el a mediáció után, illetve hogy ezek valóban a folyamat eredményei? Pusztán szubjektív beszámolók alapján?
Egy terapeuta személyes közlése szerint egyetlen mediációs találkozó felér egy évnyi terápiával.

"A helyreállító igazságszolgáltatás jó európai gyakorlatai a büntetőeljárásban" című konferencián elhangzott előadás. A konferencia teljes anyaga letölthető itt.