A börtönmediáció és a helyreállító igazságszolgáltatás Európában és a világ többi részében

A helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatban két jelentős nemzetközi dokumentumot kell megemlítenem. Az egyik az ENSZ 2002 áprilisában kiadott dokumentuma a helyreállító igazságszolgáltatási programok büntető ügyekben történő alkalmazásának alapelveiről, a másik pedig az Európa Tanács R(1999)19. számú ajánlása, amely meghatározza a büntető ügyekben alkalmazott mediáció fogalmát. E szerint büntetőügyi mediáció „Bármely olyan eljárás, amelyben az áldozat és az elkövető a szabad akaratából aktívan megkísérli a bűncselekmény okozta problémák rendezését egy független harmadik fél (mediátor) segítségével."

Bár az Európa Tanács általános fogalom-meghatározásra törekszik, tagadhatatlan, hogy az európai országokban alkalmazott mediációformák között komoly eltérések vannak. A bűncselekményből eredő konfliktusok külső személy aktív részvételével történő megoldásának első számú modellje az áldozat-elkövető mediáció, de lehetséges a közösség intenzívebb bevonása is az eljárásba a konferenciák és mediációs körök módszerével.

A mediáció elvei az Európa Tanács R(99)19. számú ajánlásában

Az Európa Tanács ajánlása tartalmaz néhány iránymutatást a mediáció alkalmazásához. Az ajánlás első két cikke két alapszabályt rögzít. Egyrészt előírja azt, hogy a felek önként vegyenek részt az eljárásban, másrészt pedig megköveteli, hogy a mediációs szolgálat  gondoskodjon az eljárás során elhangzottak bizalmas kezeléséről. Az eljárás bizalmassága mellett az ajánlás hangsúlyozza a mediátor pártatlanságának követelményét is. Ezzel együtt természetesen szükséges, hogy a mediációs szolgálatnak legyen némi önálló mozgástere. A mediáció igénybevételét lehetővé kell tenni mindazok számára, akik élni kívánnak a mediáció nyújtotta előnyökkel, így a jogalkotó feladata, hogy elérhetővé tegye a mediációt. és lehetőséget biztosítson annak minél szélesebb körben történő alkalmazására. Cél az, hogy a mediációt a büntetőeljárás bármelyik szakaszában alkalmazni lehessen la belga jogszabályok például ezt ma már lehetővé teszik.

Az áldozat-elkövető mediáció Szlovéniában

A büntetőeljárási törvény 2000-ben rendelte el egy. a kisebb súlyú bűncselekmények alternatív szankciójaként alkalmazott intézkedésekről szóló országos program megvalósítását. 2000-ben összesen 837 esetben alkalmazták sikerrel az áldozat elkövető mediációt. Ezzel 837 bírósági tárgyalást „spóroltak meg", ami mintegy 5 bíró ügy terhének felel meg. és a lezárt ügyek számának 7,5%-át jelenti. Az áldozat elkövető mediáció alkalmazása az ügyek 48%-ában sikeres volt, a többi esetben (52%) nem vezetett eredményre. Az eredmények jónak tekinthetők, különös tekintettel arra, hogy a mediáció akkoriban új intézmény volt. Az áldozat-elkövető mediáció leggyakrabban bocsánatkéréssel végződik. A második leggyakoribb eredmény a kártérítés, a harmadik pedig a bocsánatkérés és a kártérítés együttes alkalmazása. A mediációt elsősorban lopás, rongálás, csalás (amelyek száma európai összehasonlításban szokatlanul magas Szlovéniában) és veszélyeztető bűncselekmények (köztük orvosi műhibák) esetén használja a joggyakorlat.

Az ügyészség jogszabályi előírás alapján köteles büntetőjogi mediációs képzést szervezni. Az első tanfolyamok 1999 decemberében indultak. 2000-ben az összesen 194 mediátor fejenként átlag 8,6 üggyel foglalkozott. Ugyanebben az évben létrehoztak egy felügyelő bizottságot, amelynek feladata a visszaélések megelőzése volt. Egy évvel később létrejött az első mediátorszervezet, a Szlovén Mediátorok Egyesülete. Ma már egy újabb szervezet, a Medios is képviseli a mediátorok érdekeit.

A mediáció kialakulása a szlovéniai börtönrendszerben

A büntetőeljárási törvény tehát 2000 óta ismeri a büntető ügyek áldozat-elkövető mediáción keresztüli rendezésének lehetőségét. Az intézmény célja az, hogy elősegítse az áldozatok és a fiatalkorú, illetve felnőtt elkövetők közti egyezségkötést. 2007-ben szerveztünk először bevezető jellegű, és kifejezetten börtönmediációs tematikájú mediátorképzést 17 büntetés-végrehajtási alkalmazott részvételével, és folyamatban van a haladó tanfolyam előkészítése is. A tréningek célja az, hogy felkészítse a börtönök személyzetét a formális és informális mediáció használatára egyes konkrét esetekben. A tavalyi bevezető tanfolyamot 18 büntetés-végrehajtási alkalmazott végezte el sikerrel.

Mediációra alkalmas esetek

Több, börtönviszonyok közepette gyakori konfliktustípus esetén is hasznosnak bizonyulhat a mediáció. Az egyik legalkalmasabb helyzet az, amikor két fogvatartott között támad vita. A fogvatartottak közt alá- fölérendeltség hivatalosan nincs, így a mediátor általában könnyen eléri azt, hogy egyenrangúnak is érezzék magukat. A fogvatartottak közt kialakuló konfliktusok sokfélék lehetnek: az apró-cseprő ügyekből eredő vitáktól (például ha valamelyik fél személyes tárgya hiányzik) kezdve akár súlyosabb ügyekig Ipáidéul testi sértésig) is terjedhetnek. A fogvatartott és a börtönőr közti vita nehezebb kérdés, mivel nem egyenrangúak a börtön falai közt. Hasonló az az eset, amikor a konfliktus a fogvatartott és a nevelő személyzet tagja közt merül fel, mivel az elítélt szempontjából a nevelő is csak a megvetett „rendszer" képviselője. A mediáció akkor is hasznos eszköz lehet, ha az ellentét a börtön vezetése és a börtön személyzete közt alakul ki. A mediátor továbbá segíthet akkor is. ha a börtön és a fogvatartottak közt támad konfliktus, így például sztrájkok (főként éhségsztrájkok) esetén. A mediátor a fogvatartottak és rokonaik közt is közvetíthet akkor, ha valamely okból kommunikációs problémák adódnak köztük.

Bizonytalanságok és nehézségek

A mediáció büntetés-végrehajtási intézetekbe való bevezetésével több bizonytalanság és nehézség is felmerül. Az egyik akadály a börtönszemélyzet lehet, hiszen az őrök. illetve a nevelők nem feltétlenül nyitottak az új dolgokra, különösen azokra, amelyeket kívülről kényszerítenek rájuk. Sokan attól is tartanak, hogy változatlan fizetés mellett több feladatuk lesz a mediáció miatt. Ráadásul az ismeretlentől való félelem is közrejátszik, hiszen felületes ismereteik vannak a mediációról. A fogvatartottak ezzel szemben nem feltétlenül bíznak az eljárásban, különösen az eljárás bizalmas jellegében. A büntető igazságszolgáltatás túlságosan merev ahhoz, hogy könnyen befogadja a médiádéhoz hasonló újításokat. Sokan attól is tartanak, hogy a fogvatartottak visszaélnek majd a mediáció nyújtotta lehetőségekkel. A mediációval kapcsolatos félelmek és bizonytalanságok főként arra vezethetők vissza, hogy a mediációról közvetített kép nem elég tiszta a börtönszemélyzet és a fogvatartottak számára. Biztos vagyok abban, hogy ha a mediációról alkotott kép tisztul, és a gyakorlat is egységesebb lesz. az aggodalmak illetve akadályok nagy része megszűnik.

A legnagyobb kihívás továbbra is a börtönmediáció teljes körű bevezetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása. A hatékonyabb munkához további pénzügyi források, képzések és a személyzet létszámának növelése szükséges. A börtönmediáció alkalmazása ezen felül jogi szabályozást is igényel. A börtönmediáció népszerűsítéséhez sikeresen lezárt ügyek kellenek; ez lehet a legnagyobb segítség abban, hogy a börtönmediáció gyorsan elterjedjen és valódi eszközzé váljon. Vigyázni kell azonban arra is. hogy az érintettek ne éljenek vissza a lehetőséggel, mert ez mindegyikük szamara káros lehet. A mediátorok képzése és szupervíziója emiatt is elengedhetetlen.

Tervek a jövőre

Célunk, hogy folytassuk a börtönmediátori képzéseket, és bővítsük a résztvevő büntetés-végrehajtási alkalmazottak számát. Folyamatban van a helyreállító igazságszolgáltatásra (elsősorban az áldozatelkövető mediációra) specializálódott mediátorok képzésének szervezése, A mediátorszervezetek aktívan részt vesznek a mediációval kapcsolatos jogszabályalkotásban is. A mediációs szolgáltatás beindítása a mai napig hatalmas kihívást jelent a büntetés-végrehajtási intézeteken belül és kívül egyaránt.

"A helyreállító igazságszolgáltatás jó európai gyakorlatai a büntetőeljárásban" című konferencián elhangzott előadás. A konferencia teljes anyaga letölthető itt.