Criminal Justice 2008

hu
RSS
Helyreállító igazságszolgáltatás

Partnerek és támogatók:

   

    

   

  

Az Európai Bizottság „Criminal Justice 2008”
programjának pénzügyi támogatásával

Szakmai fordító partnerünk az Afford Fordító- és Tolmácsiroda Kft.

Regisztrálna?

Gyökös Melinda: „Helyreállító börtön" projektek Magyarországon

Feltöltve: 2010. 07. 19.

 

Magyarországon a helyreállító paradigma szorosan összekapcsolódik a bűnmegelőzés céljával: a Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája (2003) volt az első nemzeti szintű dokumentum, amely zászlajára tűzte a helyreállító gyakorlatok elterjesztését. A stratégia öt prioritásra vonatkozóan határoz meg hosszú távú célkitűzéseket a közösségi bűnmegelőzés területén. A stratégia különösen az áldozattá válás megelőzése, az áldozatok védelme, valamint a bűnismétlés megelőzése céljainak megvalósítása érdekében kötelezi el magát a helyreállító igazságszolgáltatás elveinek érvényesítése mellett.

A helyreállító paradigma, a bűnmegelőzés és a helyreállító börtön

A stratégia szemlélete szerint a sikeres helyreállító eljárások eredményéhez egyben megelőző hatás is társul. A helyreállító filozófia középpontjában az elkövető, a sértett és a közösség áll, ők azok, akiknek a közreműködésével a bűncselekménnyel  létrejött konfliktus rendezése történik. Ennek során az elkövető szembesülhet tettének következményeivel és azokért a közvetlenül megsértett személy és a normaszegéssel közvetve megsértett közösség igényeinek megfelelő jóvátétel teljesítésével vállalhat felelősséget. A folyamat eredményeként optimális esetben létrejön egyfajta „elköteleződés" a közösség érdekei, értékei iránt, amely a jövőben visszatarthatja az elkövetőt az újabb bűncselekmény elkövetésétől.

A stratégiában foglalt célok megvalósítását az Országos Bűnmegelőzési Bizottság" (a továbbiakban: OBmB) koordinálja, amely a társadalmi bűnmegelőzés valamennyi releváns szereplőjét magában foglaló tárcaközi testület. A kormányzati szféra bűnmegelőzési tevékenységeinek koordinálása mellett az OBmB pályázati eljárás útján olyan helyi kezdeményezésekhez nyújt anyagi támogatást, amelyek helyben felmerült problémákra helyben alkalmazható, adekvát, a helyi szereplők széles körének együttműködésén alapuló megoldást jelentenek. A támogatott programok olyan modell-kísérletek, amelyek máshol is megvalósíthatóak, vagyis adaptálhatóak.

Az OBmB 2004 óta minden évben hirdetett pályázati felhívást. Kezdetben állami költségvetési forrás állt rendelkezésre a programok finanszírozására, 2006-tól kezdődően viszont az OBmB-nek kizárólag a személyi jövedelemadó közérdekű célra - nevezetesen a társadalmi bűnmegelőzés céljára - felajánlott ún. második egy százaléka jelentette a programok támogatásának pénzügyi forrását.

A bűnismétlés megelőzése céljából az OBmB 2004 óta folyamatosan támogatott olyan projekteket, amelyek a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak reintegrációját szolgálták, ezek jellemzően szakképzési és készség fejlesztési programok voltak. Az OBmB angliai jó gyakorlatoktól (Stern 2005) inspirálva 2006-ban kezdett olyan helyreállító jellegű tevékenységek megvalósítására irányuló felhívásokat meghirdetni, amelyek hozzájárulhatnak a büntetés-végrehajtási intézetek helyi közösségek életébe történő integrálódásához, ezáltal is növelve a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának esélyeit. Az ezen felhívásokra kidolgozott és az OBmB támogatásával megvalósított modell-projektek alkotják Magyarországon a „helyreállító börtön' koncepciójának gyakorlatát, amelyek az intézetnek a helyi közösség életébe történő integrálódását a helyreállító, jóvátételi szolgálatok teljesítésének eszközével törekedtek megvalósítani.

A helyreállító vagy közösségi börtön általános jellemzői

A helyreállító vagy közösségi börtön kategóriája alatt a magyarországi gyakorlatban nem klasszikus helyreállító eljárásokat értünk, hanem olyan programokat, amelyek a bűncselekmény által közvetlenül sértett másik fél részvételét nélkülözve, a büntetés-végrehajtás szakaszában tettét megbánni kívánó elkövetőnek nyújtanak lehetőséget jóvátétel teljesítésére. Az intézetben fogva tartottak tevékenységükkel tehát csak szimbolikusan teszik jóvá az elkövetett bűncselekményt, a konkrét - közvetlen - sértettek helyett a normaszegéssel közvetve sértett helyi közösség egészének nyújtanak jóvátételt, a konkrét sérelem kompenzálása helyett a helyi közösség számára hasznos és látványos eredményeket produkálva.

Az intézet bekapcsolódását az annak „otthont adó" település életébe megvalósító jó gyakorlatok közös jellemzői a következőképpen foglalhatóak össze.

Szakképzés és készségfejlesztés

Valamennyi program tartalmaz valamilyen szakképző és készségfejlesztő elemet. A szakképző programelem célja a résztvevő fogvatartottak felkészítése a közösség számára végzendő munkára, tehát ez jelenti a programok első lépcsőfokát, ez alapozza meg a további programelemeket. Optimális esetben a szakképző programelem keretében megszerzett ismereteket a fogvatartott szabadulását követően is hasznosíthatja. Ezért a helyreállítóbörtön- projektek tervezésénél ajánlott arra törekedni, hogy már maga a közösség számára végzett „szolgálat" is keresett, hiánypótló jellegű legyen, ez pedig - optimális esetben - együtt jár azzal, hogy a szakismeret, szakképzettség maga is piacképes. A készségfejlesztés eleme a tapasztalatok szerint a projektek egész időtartamát végigkíséri és a szabadulást követő sikeres reintegrációhoz szükséges kompetenciák fejlesztését jelenti (például álláskereső-, munkaerőpiaci tréning, önismereti tréning, erőszakmentes konfliktuskezelés). A helyreállítóbörtön-projektek sikeréhez azonban az előbbieken felül szükség lenne a fogvatartott bűncselekménnyel történő szembesítésének és felelősségvállalásának elősegítésére, a szolgálat jóvátételi jellegének megértésére, és a jóvátétel átélésére való készség és képesség fejlesztésére - ami egyelőre hiányzik az ilyen projektekből.

Jóvátételi szolgálat

A programok központi eleme a közösség érdekét szolgáló tevékenység, azaz maga a „jóvátételi szolgálat" megszervezése a fogvatartottak részvételével. Minden más programelem (szakképzés, készségfejlesztés, együttműködési hálózat] ennek megvalósulását hivatott előmozdítani, hatékonyabbá tenni. A „jóvátételi szolgálat" optimális megválasztásakor két követelményre kell figyelemmel lenni. Egyrészt a hasznosság követelményére: a teljesíteni kívánt szolgáltatásra valóban szükség legyen, az a helyi közösség viszonylatában hiánypótló jelentőséggel bírjon. Ennek érdekében a megvalósító büntetés-végrehajtási intézetnek meg kell találnia a „piaci rést" az adott település „szolgáltatási térképén". Másrészt arra a követelményre kell koncentrálni, hogy a hiánypótló jóvátételi szolgálat jól kommunikálható - jól láttatható, ha úgy tetszik, eladható -, ezen keresztül pedig arra alkalmas legyen, hogy a helyi közösség fogva tartottakkal kapcsolatos előítéleteit csökkentse.

Kommunikáció

Minden program tartalmaz kommunikációs elemet, egyrészt annak érdekében, hogy a fogvatartottak meghatározott keretek között kapcsolatot alakítsanak ki és ápoljanak a helyi lakosság különböző közösségeivel (például közös rendezvények, programok alkalmával), másrészt abból a célból, hogy a teljesített jóvátételi szolgálatról a helyi közösség lehető legszélesebb köre értesüljön.

Partnerség

A fenti célok elérése érdekében valamennyi program a releváns partnerek széles körének bevonásával valósult meg: a vezető szerepet a büntetés-végrehajtási intézetek játszották, amelyeknek a legtöbb esetben sikerült együttműködést kialakítaniuk a helyi önkormányzatokkal, oktatási és képzési intézményekkel, illetve az adott településen tevékenykedő civil szervezetekkel.
A 2006 óta az OBmB támogatásával megvalósult helyreállító börtön- projektek általános elemei a tanulmány végén található táblázatban foglaltam össze, az alábbiakban pedig az egyes projektek azon sajátosságait mutatom be, amelyek jól példázzák a helyreállító börtön tartalmi követelményeinek hazai, illetve helyi viszonyokhoz adaptált megvalósulását.

A helyreállító vagy közösségi börtön hazai modelljének sajátosságai

A ..helyreállító börtön" koncepciójának hazai gyakorlatát rendkívül színes, változatos programok alkotják. Ez részben a pályáztatási rendszernek köszönhető, amely kellőképpen rugalmas a helyi sajátosságok kifejezésre juttatásához, emellett azonban nem kis részben köszönhető a projekteket megtervezők fantáziájának és innovativitásának. akik hazai és helyi kihívásoknak megfelelő tartalommal töltötték ki a ..helyreállító börtön" sémáját.

Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet két projektje valamennyi általános elemet megvalósították az intézetnek otthont adó két település, Harta és Solt területén végzett városszépítő tevékenység keretein belül. Különleges volt a projektekben, hogy reagáltak a börtönpopuláció egyik speciális csoportja, nevezetesen a roma kisebbséghez tartozó elítéltek sajátos igényeire. A második projekt keretében a roma fogvatartottak egy hagyományos kézműves szakma elsajátítását lehetővé tevő szakképzésben részesülhettek, kibontakoztathatták muzikális készségeiket és gyakorolhatták hagyományaikat.

Az állampusztai projektek további sajátossága, hogy találékonyan valósították meg azt a programelemet, amely az angol mintával ellentétben a többi hazai projektben nem valósult meg maradéktalanul, nevezetesen a fogvatartottak és a civil lakosság számára történő közös programok, rendezvények szervezését: a fogvatartottak kórusa és színjátszó köre fellépett Harta és Solt helyi közösségeinek, intézeteinek különböző rendezvényein.

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön az általános elemek megvalósításával mindkét projektjében arra törekedett, hogy a fogvatartottak különböző közterületek rendezésén dolgozzanak annak érdekében, hogy azokat a helyi lakosság birtokba vehesse, illetve újra használhassa. A programok eredményei mindkét alkalommal felülmúlták a tervezetteket, a büntetés-végrehajtási intézet és az önkormányzat között már az első projektet követően létrejött az együttműködési megállapodás arra vonatkozóan, hogy a fogvatartottak továbbra is részt vehessenek a városrendezési munkákban. Az első projekt eredményeként jelent meg a fogvatartottak „önsegélyezésének" szándéka: az önismereti és konfliktuskezelő csoport a projekt befejezését követően tovább működött, zömében új jelentkezőkkel, néhány korábbi csoporttag azonban vállalta, hogy továbbra is részt vesz a foglalkozásokon az újak beilleszkedésének elősegítése céljából. A második program megvalósítása során a büntetés-végrehajtási intézet jelentős helyi szereplővé nőtte ki magát: valódi közösségszervező erővé vált a civil szereplők széles körének megmozgatásával és a helyi lakosság, valamint a projekt keretében rendbe hozott Palócliget szomszédságában működő általános iskola diákjainak közvetlen bevonásával a helyreállító munkába. Intenzív együttműködés alakult ki az általános iskola és a büntetés-végrehajtási intézet között. Az iskola esti tagozatos diákjainak" magatartása a börtönben tett látogatásuk alkalmával egyes fogvatartottakkal történt elbeszélgetésüket követően a pedagógusok által is érezhető mértékben javult. Az iskola kortárssegítővé kiképzett diákjai a jövőben igyekeznek visszatartani társaikat a rendbe hozott park rongálásától, rendeltetésellenes használatától, az iskola különböző osztályai pedig az általuk „örökbe fogadott" parkrészek fizikai állapotának megőrzéséért vállaltak felelősséget.

A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön projektjei az általános elemeket mindkét alkalommal igen speciális célok: egy börtönmúzeum létrehozatala, valamint egy történelmi jelentőségű temető, az ún. Hősök temetője rendbehozatala keretében valósították meg. Az intézet projektjei tehát a közösség kulturális, tudományos, a helytörténeti értékek megőrzésére és megismerésére irányuló igényeit igyekeztek kielégíteni. A második projekt ezeken kívül az angol mintában érvényesülő, de a hazai feltételek mellett el nem várható specialitással rendelkezett: elsősorban olyan fogvatartottak részvételével valósult meg, akik egyben helyi lakosok, tehát szabadulásukat követően várhatóan Sátoraljaújhelyen vagy annak közvetlen környezetében folytatják életüket, a projekt keretében tehát ugyanazon közösség részére végeztek jóvátételi szolgálatot, amelyhez tartoznak, amelybe újra be kell illeszkedniük. A projekt további - a hazai bűnmegelőzési projektek körében részben a finanszírozási időkeret, részben a módszertani hiányosságok okán sajnos ritka - sajátossága az utánkövetés megvalósítása: a projektben részt vett elítélteket a szabadulásukat követő 2 éven keresztül a pártfogó felügyelői szolgálat közreműködésével utánkövetik.

A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet projektjének specialitása a városszépítő célú általános elemeken túl, hogy olyan változatos munkatevékenységeket valósított meg, amelyekben mind a női, mind a férfi fogvatartottak részt vehettek, az intézet falain kívül csakúgy, mint azokon belül. A női fogvatartottak a város közterületein, a lakosság számára jól látható, felismerhető módon végezték munkájukat, míg a férfi fogvatartottak az intézet falain belül javították annak a játszótérnek az elmozdítható játékait, berendezéseit, amelyet az önkormányzat, élve a lehetőséggel, hogy a projekt keretén belül rendbehozassa, erre a célra kijelölt.

Konklúziók

A 3 éves pályáztatási gyakorlatot és a megvalósult projekteket áttekintve a következőképpen értékelhetőek a magyarországi tapasztalatok. Fejlődés, hogy a támogatott büntetés-végrehajtási intézetek egyre tudatosabban alkalmazzák a helyreállító szemléletet, egyre inkább odafigyelnek egymás programjaira is. a projektek megtervezésekor konzultálnak egymással az ötletekkel, problémákkal kapcsolatban.

Ehhez kapcsolódó, ugyancsak pozitív tapasztalat, hogy az elmúlt két évben az OBmB támogatásától függetlenül is több szimbolikus-helyreállító célú program valósult meg az önkormányzatok vagy a büntetés-végrehajtási intézetek saját kezdeményezésében.

***
Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2007-ben a támogatási perióduson kívül, a lezárult első projekttől függetlenül szerződést kötött a büntetés-végrehajtási intézettel a fogvatartottak városszépítő közcélú munkavégzésének biztosítására.
A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben már 2007-ben, tehát a támogatott projektet megelőzően is végeztek női elítéltek közterületi munkát Egerben.
2008-ban a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézetben a női fogvatartottak bábszakkörön betanult műsorral beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok előtt léptek fel, a nöi fogvatartottak egy másik csoportja pedig a helyi temetőben végezett közterület-rendezési munkát.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet fogva tartottjai 2009-ben a helyi állatkertben, egy óvoda játszóterén, valamint egy születési károsodással világra jött gyerekekkel foglalkozó alapítvány létesítményében végeztek helyreállító munkát.
***
    
A problémák között azonban mindenképpen említenünk kell a forrás- és kapacitáshiányt, amely adott esetben erőteljesen szűkítheti az egyes intézetek kilátásait. Az is szembetűnő tény, hogy területileg igen korlátozott a programok „hatóköre ": évek óta ugyanaz a 8-10 büntetés-végrehajtási intézet valósít meg jó gyakorlatokat, noha adaptálható programokról van szó.

A jó gyakorlatok országos szintű kiterjesztése, az intenzív személyes foglalkozás a programokban résztvevő fogva tartottakkal a jóvátétel tudatos átélésének elősegítésére, valamint az intézet és a helyi közösség kapcsolatának kétoldalúvá tétele továbbra is komoly kihívást jelentenek.
Összegzésként megállapítható, hogy a helyreállító börtön szemléletének meghonosodása lassan, de biztosan halad, lehetőségeit azonban eddig távolról sem merítette ki. A jóvátétel filozófiája mögött ugyanis könnyű felismerni a pragmatizmust, a potenciális hasznos célokat: az elkövető nem kerülheti el a büntetést, de ha már szabadságvesztéssel büntetjük, legyen a büntetése olyan tevékenységgel összekapcsolva, amely hasznos lehet a helyi közösség - amely egyben minden normaszegés közvetett sértettje is - egészének. A kínálati oldalon tehát ott állnak az elkövetők, akik készek tevékenyen megbánni tettüket, a keresleti oldalon pedig a közösség áll, különféle szükségleteivel (például rendezetlen közterület).

A keresleti és kínálati oldalt összekapcsolni hivatott büntetés- végrehajtási intézet számára további motivációt jelenthet, hogy a megfelelő tevékenység megszervezésével egyidejűleg gondoskodhat a fogvatartottak olyan jellegű foglalkoztatásáról, amely bevallottan levezeti a feszültséget. Nem utolsó szempont, hogy a sikeres és jól kommunikált programok alkalmasak a lakosság azon előítéletének megváltoztatására, amely szerint a fogvatartottak szinte jobban élnek, mint sok adófizető állampolgár.

A helyreállító börtön koncepciójának e pragmatizmusa lehet az a tényező, amely a jelenlegi anyagi- és emberimunkaerő-hiányos helyzetben is aktivitásra késztetheti a büntetés-végrehajtási intézeteket és az önkormányzatokat a fogvatartottak részvételével teljesítendő jóvátételi szolgálatok biztosításában. Az ehhez szükséges know-how pedig, mint ahogy ezt jelen tanulmány is bizonyítja, rendelkezésre áll - már csak szélesebb körű alkalmazásra vár.

***
Az OBmB által támogatott „helyreállító börtön" projektek általános jellemzői
 
Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Komplex modellprogramok a helyreállító igazságszolgáltatás érvényesülése érdekében" (Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet)
Időszak: 2006/2007
Együttműködő partnerek: Harta Nagyközség Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal
Szakképzés: Parkgondozó-képzés
Készségfejlesztés: Civil előadássorozata környezetvédelemről és a helytörténeti értékekről
Jóvátételi szolgálat: Parkosítás, parkrendezés, HulladékeItávolítás, Régi temető rendbehozatala
Kommunikáció: Kiadvány az intézetről, film a projekt megvalósulásáról Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának

Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „A büntetés-végrehajtás integrálása a település közösségi életébe" (Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet)  
Időszak: 2007/2008
Együttműködő partnerek: Solt Város Önkormányzata Harta Nagyközség Önkormányzata Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal
Szakképzés: Fűzfatermesztő- és fonó tanfolyam
Készségfejlesztés: Zenei-kulturális programok Roma nemzetiségi tánc- és énekoktatás
Jóvátételi szolgálat: Telep ülés szépítő és -gondozó munka Helyi régészeti lelet (bödönhajó) rekonstrukciója
Kommunikáció: Dokumentumfilm készítése a projektről; Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának

Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Adj esélyt, hogy jóvátegyem!"  (Balassagyarmati Fegyház és Börtön)
Időszak: 2007/2008
Együttműködő partnerek: Balassagyarmat Város Önkormányzata Nógrád Megyei Igazságügyi Hivatal Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület Magyar Iparszövetség Oktatási és Szolgáltató Központ
Szakképzés: Park gondozó-képzés
Készségfejlesztés: Önismereti és konfliktuskezelő csoport, Munkaerőpiaci ismeretek elsajátítása, álláskereső tréning
Jóvátételi szolgálat: Az új buszpályaudvar környékének megtisztítása, parkosítása Megrongált közterületi műtárgyak megjavítása Katonai temető rendbetétele Kommunikáció: A parkosított terület ünnepélyes átadása; Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának

Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Együtt, közösen a Palóc-liget természeti környezetének megóvásáért' (Balassagyarmati Fegyház és Börtön)
Időszak: 2008/2009
Együttműködő partnerek: Balassagyarmat Város Önkormányzata, Városi Rendőrkapitányság, Balassagyarmat Társadalmi Visszailleszkedést Segítő Egyesület Kiss Árpád Általános Iskola Balassagyarmati Polgárőr Egyesület
Szakképzés: Parkgondozó szakmai gyakorlat
Készségfejlesztés: Múzeumlátogatás; Diákokkal és civil lakosokkal közös munkavégzés
Jóvátételi szolgálat: Palóc-liget rendezése; Gazos területek rendezése és megtisztítása; A közlekedőösvények, lépcsők helyreállítása, akadálymentesítése Közterületi padok megjavítása
Kommunikáció: A Palóc-ligetet népszerűsítő szórólapok
Lakossági fórum a terület szomszédságában élők részére a problémák felmérése
és a felelősségérzet kialakítása céljából; Kortárssegítő csoport felállítása; Dokumentumfilm készítése a projektről; A helyreállított park ünnepélyes átadása Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának

Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Tanulj a múltból - ez nem a Te utad" (Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön)
Időszak: 2006/2007
Együttműködő partnerek: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum; Eötvös József Klub
Szakképzés: Szakmai gyakorlata korábbi években szervezett számítástechnikai képzésben részesült fogva tartottaknak
Készségfejlesztés: Az együtt-dolgozás készségének fejlesztése civil munkavállalókkal közösen végzett munka során
Jóvátételi szolgálat: Börtönmúzeum kialakítása; Építési munkálatok; Informatikai munka: digitalizálás, szerkesztés Muzeológiai és egyéb feladatok ellátása
Kommunikáció: Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának Látogatók fogadása a börtönmúzeumban (működtetés)

 
Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Hősök temetője - bűnmegelőzési, értékteremtő közösségszervezés" (Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön)
Időszak: 2008/2009
Együttműködő partnerek: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata; Zempléni Hadtörténeti Egyesület; Sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület; Zemplén Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség; Eötvös József Klub
Szakképzés: Parkgondozó - képzés
Készségfejlesztés: Az együtt-dolgozás készségének fejlesztése civilek, pedagógusok segítségével
Jóvátételi szolgálat: „Hősök temetője" rendezése; Területrendezés; Gyommentesítés; Eldőlt, kitört síremlékek felállítása; Dísznövények pótlása
Kommunikáció: A temető helytörténeti jelentőségének és a projekt helyreállító munkájának népszerűsítése a Börtönmúzeum időszaki kiállításaként; Dokumentumfilm készítése a projektről; Ünnepélyes átadás; Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának
 
Projekt elnevezése (megvalósító székhelye): „Visszailleszkedés új eséllyel" (Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet)   
Időszak: 2008/2009
Együttműködő partnerek: Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Városgondozás Eger Kft. RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat TV Eger
Szakképzés: Parkgondozó - képzés
Készségfejlesztés: Önismereti és konfliktuskezelő csoportfoglalkozások
Jóvátételi szolgálat: Parkosítás, virágültetés; Hulladékeltávolítás, hóeltakarítás; Négy játszótér rendbehozatala
Kommunikáció: Kiadvány és dokumentumfilm készítése a projektről; Hírek, beszámolók a projekt előrehaladásáról a médiának
***

"A helyreállító igazságszolgáltatás jó európai gyakorlatai a büntetőeljárásban" című konferencián elhangzott előadás. A konferencia teljes anyaga letölthető itt.

Nincsenek üzenetek

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezzen be.